Recski Húsvét

Sokáig rejtegetett, végül mégis megsemmisült recski füzetem versei kerültek ebbe a ciklusomba. A kistarcsai verségetés óta óvatosabb lettem: memorizáltam verseimet, olykor már legelső, vázlatos formájukban is. Csiszolgatásukra, véglegesnek vélt formájuk kialakítására sokszor csak 1951 augusztusa után kerülhetett sor a Gyűjtő Kisfogházában (így „becézték” a siralomházat), majd a Katonai Bíróság börtönének VI. emeletén (a Hűtlenek Osztályán) a budai Fő utcában, mindvégig fejben – míg csak 1952 tavaszán, összeesküvési ügyem tárgyalása és elítéltetésem után Vácra nem kerültem a börtön MZ (magánzárka) házába, ahol fölfedeztem, hogy a varrótűvel vécépapírra karcolt írás képes megúszni a rendszeres „hipiseket” (a zárkák éjszakai felforgatását és a tüzetes motozásokat is). 1954 nyarán egy embernek megmaradt kedves nevű börtönőr (Mókus tizedesnek hívták) két vécépapír csomagban így menekítette haza édesanyámhoz addig született verseimet.

« vissza | ugrás a ciklushoz »