Holdacska nappal telt fotójára

Tavi háttered él; hancurozó hal ugor
mélyből:
Van-e fönt Nap, a kék égbe dobott tüzelő
ékkő?
S van-e Ég? Puha kék ingbe fölé hajoló
boldog?
Te is épp belenéztél – s repeső örömét
hordod.
Ez a perc letörölt minden ijedt-szomorút
szádról.
Van a Nap, van az ég! hirdeti fénnyel e kép:
Látszol!