Két hasonlat a versre

Olyan, mint a hal.
Siklik, ha áll is – lebeg.

A vers olyan, mint a csók.
Zár – s végtelenné tágít
fényt, időt.

Gerincünk tűzmuzsika-lavináit
az égő tájból zúdítja egyre,
míg a törmelék beborít állig.