1 benősültél Velencébe: Mantegna Nicolosiát, Jacopo Bellini velencei festő lányát 1454-ben vette feleségül.
2 házad jómódú úrnak mutat: Mantegna „Mantovában saját maga részére nagyon szép házat épített, ki is festette; ez a ház egész életében kedvelt otthona volt.” (Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok, építészek élete, Magyar Helikon 1973.)
3 büsztöd: Az eredeti büszt Mantovában, a Sant’ Andrea kápolnában látható. „A Brenta szigetén”, azaz Isola di Carturón, Mantegna szülőhelyén a templom mellett felállított másolat az egyetlen emlékeztető jel a szülőfalu nagy fiára. De nem, van még valami: Isola di Mantegna, közvetlen Isola di Carturo előtt, a szülőfaluhoz vezető úton. A két hajdani település – talán inkább csak major – valamivel lakottabb és modernebb része Isola di Mantegna. De nevén kívül ezen a maibb, igen jómódúnak látszó településen semmi sem emlékeztet Mantegnára. A két település egyszersmind nem jelent két külön szigetet: a Brenta folyó egyazon tenyérnyi szigetén terül el mindkettő. Isola di Carturón még a múlt században több olyan épület állt, amit a XV. században emeltek; ma már csak egy létezik, de a tágas, emeletes, masszív lakóház aligha fogadhatta be azt a Balázs nevű asztalost (vagy bognárt), akiben Andrea apját gyanítják. A carturói iskola egyik tanárnője egy másik, szerényebb kőépület helyét nevezte meg Andrea szülőhajlékának; sajnos évekkel előbb lebontották s ma még csak tábla sem jelzi, hogy valaha hol állhatott. A templom a XVIII. században épült, a magas fallal körülvett – messziről festői látványt nyújtó – temető még későbbi. Így aztán a carturói büsztmásolat magába mélyedt tekintetű komor és kemény parasztfeje konokul hallgat – önmagáról.
4 P: Pesterzsébet, szülőhelyem, korábban Kossuthfalva, verseimben rendszerint hazám megjelölésére szolgál.