1 templomközteseként: már a kötetnyitó Kín is utal rá, hogy tetőlakunk ablakaiból mennyi templomtoronyra és kupolára láthattunk a Zanipolótól a Sz. Márk Bazilikáig. Gí két Miracoli-fotója érzékelteti, hogy karnyújtásnyira emelkedett az ablakunk alatt. A Suppie’ ház bejárata a Campiello S. Maria Nuovára nyílik (egykor Campo Tiziano volt a neve, mert itt áll a festő öregkori palotája). Ez a terecske egy másik terecskébe torkollik, azon pedig éppen a Suppie’ kapuval szemben áll a S. Canciano templom ugyancsak kődobásnyi közelségben. E két templom „köztese” a Suppie’ ház.
2 khmer bellmerbaba-testtel: Hans Bellmer (1902-1975) a rajzművészet egyik XX. sz-i rendkívüli képességű mestere volt. A szürrealizmus enciklopédiájának szócikkében az áll, hogy azoknak a művészeknek az élvonalába tartozott, akik kiragadták a modern erotikát a puritán bűntudat és a közönségesség kötelékei közül. Bellmer két babasorozatot csinált; az elsőt 1935-ben mutatta be Egy kiskorú leányzó tagjainak montázsváltozatai címmel. 1938-as második baba-szériájához Paul Eluard írt költeményt (Homályos babajátékok). A khmer jelző hármas jelentéssel bír: hódolat Bellmernek, amennyiben művészetét a khmer ős-templomok időtlenségével és halhatatlanságával méri. Célzás a Homályos babajátékok költőjére és Max Ernstre, a festőre is, akik együtt keresték fel a khmer templomromokat, hogy művészetüket általa megújítsák. (A két német, Bellmer és Ernst jól ismerte egymást, a nácik üldözöttjeként egy dél-francia városka koncentrációs táborába is együtt kerültek.) Végül a Formosa terének valóságos zöldségárus lánya kambodzsai volt, khmer születésű (és szépségű).