Ki lát?

Jelenthetem: vagyok?
S leszek, ha nem leszek?
Urnafal lyukja fog.
Űr? – Kísértheted.

A semmi körbeáll.
Beomlanál, homok?
A voltra mondjam: él?
Nyolcvanat ha forog.

Agyonkarcolt lemez.
Ha hallanád: vonít
a pléh jegén lemez-
telenkedő okig:

Morogva hű kutyám
bokát nem itt harap,
uszítanám, az ám,
csak nincs, ki szót fogad.

Golyónyi sár-kobak,
seholba Föld pereg.
Se Isten, se Szárny: rohad.
Nem ámit díszlete –

kopár az űri hát!
Ki zöldit lóherét
kinek? – Ha nincs, ki lát
az Istenig beléd?