Asztalom félhomályára telepedsz
lábad rárakod papíromra
órákon át körberajzolom
kiadnám könyvben
mint a verset

Szekrényemben
mozdulataidból
berendeztem magányom ruhatárát
vendégeim elől kisujjad
a csengő ütőjét lefogja

Pedig kereskedést nyitnék
mozdulataidból
földig érő kirakatokba kitenném
hozzád hasonlítson a világ
ha akarja hogy szeressem