Úgy nézem őket, mint kulcslyukon át
egy friss ravatalt. De nem! – hazudok.
Arról csak Csuék szavából tudok,
kik feltörték a halottas szobát.
Ők, nagybátyáim ereszkedtek le
portól vak ablak holdfénye alatt
(mindig közéjük csenem magamat)
a pincealji önkívületbe.
Csu azt mondta, biliárdasztalok
állnak temetőnk kellős közepén.
„…üveggolyó forog szemük helyén,
még ha nem is biliárdoznak ott.
Inkább fekszenek, mint hántolt hasáb.”
De Tuli ugyancsak elmesélte:
„Acélkorcsolyát visznek ők jégre.
Sípszóra mind illegeti magát.”
„A halottak?” „Úgy ám, a vándorok!
Fagyökér alagutakon messze,
kikanyarognak a tengerekre.
Üveggolyó szemük csak úgy ragyog.”
Jönnek festett színpadról a hullák.
Közénk leülnek. A taps jólesik.
Bűvöli Daka a Lány térdeit,
hóna alatt Füstharapó nyúl át.
Vágyódik Deutschné s egy Guberálót
állva-alvó tehénszeméhez köt.
Válogat a Lány is kérői közt,
fogja a fűtő, mint szénlapátot.
Előkerül a Gyilkos is. Biceg.
(Wimmer fodrásznál az első segéd,
„jöjj, most levágom bajuszod felét!”
ujja közt brillantin eső zizeg.)
Öleli Lóverő medveteste,
reá toronylik, isznak üvegből.
Szökve a borbély gyilkos szerepből,
gyilkos bújik cimbora szerepbe.
Vagy e víg cimborából bújt elő
a sebhedt másik – élőből: hulla?
S „hogy mesterségét kitanulja!”,
engem terel színre a Lóverő?
Ellenkezni nagyapa se merne.
Csak folyton tapsolna három színész,
s libasorban – „lám, ennyi az egész”,
a nézőtér színre menetelne.
„Akár egy bolhacsípés”, hangzana.
„Csak az első ütés fáj”, s így tovább.
És a függöny mögött hagyná fogát
fűtő, Deutschné, Füstharapó, Daka.
„S ha átsiklottam e pillanaton,
fagyökér-alagút hova vezet?”
faggatnám a fent kést, pribékemet,
válaszul tengert áhítva nagyon.
S esdve az ólombélésű Fülbe:
„Nagybátyáim engem beavattak!
A halottak élnek, ott mulatnak!”
gyilkoshoz bújnék, mint anyaölbe.
De nyakravalómnál fog nagyapa.
Hallom Deutschnét: „A szeme leragadt.”
S átjársz embergőz-meleg, kapcaszag,
Csu és a színpad mintha foszlana.
A fűtő szomszédnőjére hajol,
azt súgja: „megvagy, valódi gyémánt”.
Föláll a suszter, szigorún néz ránk.
Csend lesz. S egy mozdony belezakatol.