Az éjszaka más városban talált.
Ki ismerné itt a puha köveket?
Ismerős a kisujjnyi hold? – s követed?
Jól beszőtte a lappangó homályt.

Mi hajt? Süppedő utcákon járok
s kockakő, üveg alatt bolyongva itt
föl-föl tükröződnek kirakataik,
arcokat cserélnek bent a bábok.

Láthatóan jó így, maskarásan,
hol lel hát hágcsót hozzájuk lábam,
hadd váltogassam magam tükör előtt!

Ott lecsatolható lenne szárnyam,
láttam még, ott mennyi mulatság van –
de ravasz hold kisujja szemembe lőtt.