Téged vidám idejében az Úr akart.
S hogy teveled tele volt,
konyult az Ő feje, s nagy zsebe annyi já-
tékszere elpotyogott;
a Terv üveg-mozaikköve mind kihullt,
holdja s a csillaga mind.
Gurulva fényleni kezdene száz vonás,
képbe a kép beletűz –
de alva elheverő keze már sose
húz együvé. Beleunt.
(Ha látna bármit az emberi szív e Kert
semmibe ült teraszán,
talán kivenne belőled egy ujjvonást;
sejtene mélye mögül.)
Ha félbehagyva is, isteni terv szerint
úszik a csillagos ég.