Az Éjszakához

Hűs nyomor vonagló
éhezés éhezés lesz-e majd tavaszéj
Rongyait lengető
szomorú legyező
leszek én – szerelmem március fűmély éj
Vagy jön a diadal
lánykarok földtündér
agyagból-aranyból lányszemek ibolyéj
asszonyok tavaszlány
szőke-rőt szél szájú
Rómahegy Napöböl vállain tavaszéj
Vagy néma démonok
ajkain ér hurok
Ringató csípőjű
haragzöld méregág
koszorúk halottja vagy nekem tavaszéj
Föl föl föl te gőgös
diadal forró éj
emelném tehozzád szertelen ne veszíts
Szállj velem süvöltőn
a szél ha üvölt fönn
millió oroszlán félelmes tavaszéj
millió oroszlán
térdig a tavakban
félelmes csobbanó démoni tavaszéj
Széttépett nemtőim
tetemén habzó vad
megrendült Rómahegy aljában gyilkos éj
gyásztavasz démonéj
förtelemszörnyű éj
zuhanó csillagok alatt te kőre vert
Rügyeid omlatag
folyamba hullanak
szétdúltak megöltek
megöltem földúltam
rőtarany szeretőm
húztam a túrt füvön
Diadal a neve
A nevét nem tudom
Nem ismer nem ismer nem ismer
nem akar