Még Varasdi doktor visz autóján.
Még a Csorba utcán vérzek.
Kátrányszagú vécén Évi fölhajtott
kombinéja előtt hajtok térdet.

De két fejjel nagyobb már, s mondja: válunk!
Ácsorog vágyón a kertbe nézve:
hortenziák mögött köd-arccal bujkálsz.
Hívsz, pedig még meg se születtél te.