A nap nem melegít. Hidegen aranylik.
Mint régi páncél zörren a kukorica rongya.
Földbe gyökeredzett csavargók a réten,
roppan, kifordul a hátuk, mint egy korhadt donga.

A ködben ezüstös, emberárnyú fűzek.
S parasztok a ködlő, hideg fényű reggel
kísértetekként a hegy gerincén állnak,
farkas gondolattal, medve énekekkel.