Egy asszony megy, megy az úton,
mint Mária a sziklasírtól.
És három lovas szembe jő.
Három lovas jön és így szól:

„Parázscipőd hadd adjam!” „Én
vassal sütöm ki a szemed!”
„Nézd, ott a nyárs, hadd lökünk rá
fiad helyett! fiad helyett!”

És kacagnak, és köddé válnak.
Sziklasírból csak én üvöltök:
– Uram, hol hát húsvétos jobbod,
mellyel arcát rózsásra törlöd?!