Korán eltévedt csillagszekér.
Meghaltunk, paradicsommadaram?
Szomjas őzek húznak át a völgyön,
a forrásnak szőke haja van.

Búg a tiszta, meztelen áram,
és édes vizek, mint a leányszem
kéklenek kőmedrük husában.
Részeg, s nem úr rajtunk a halál sem.

Hullám csókolják szarkalábok.
Csípőmre szomjas őzek hajolnak.
Korbáccsal vertek s meghaltam tán.
Helyettem tovább csillagok szólnak.