Kárpáti Kamil
(1929-2024)
1929-ben született Pesterzsébeten. Kamaszként alapította festő- és költő barátaival Gaál Imrével, Rátkay Endrével, Csillag Tiborral az Átlók művész társaságát, hogy majd börtönévei után 1960-ban újra egymásra találva hosszú életén át legyen mércéje írói munkájának és tisztességének. 1949-ben jelent volna meg első verskötete (Hajnali gyümölcsös), de letartóztatták, internálták, Recskre hurcolták, katonai bíróság elé állították, majd hét és fél év múlva 1956-ban a Forradalom Márianosztra szigorított börtönéből kiszabadította. Ekkor már mögötte volt a füveskerti költők börtönbeli titkos társaságának, mely ugyanúgy kitöltötte későbbi életét, mint az Átlók kamaszkori barátsága. 1957-ben megalapította harmadik alkotó közösségét, a Fiatal Írók Stúdióját (két korábbi köre számos tagjával karöltve). Tényleges első verseskönyve (Ördöggolyó)1966-ban megjelenhet, de második könyvét (Fejek felemelésének háza) 1971-ben, már csak maga adhatta ki. 1979 óta a Szépirodalmi, a Magvető és a Móra kiadó jelentette meg könyveit. 1988-ban megalapította a Stádium c. folyóiratot, 1990-ben a Stádium közhasznú Alapítványt, 1991-ben a Stádium Kiadót.1992-ben megalapítja a Gérecz Attila-díjat (2006-ig a kuratórium elnöke). Jelentősebb művei közül: Ha a lónak szárnya van (válogatott versek, 1984); A menyasszony vetkőztetése (regény, 1991); Időaranylás 1-2. 1978-1999 (Itáliában írt versei, jegyzetei, 2000); Összes versei 1-2. (2009); Összes prózáinak kiadása a 8. kötetnél tart, az 5-6. kötet Az Isten háta fekete c. regénytetralógiát tartalmazta. Feleségével, Gível közös vers/fotó albumai száma 15.
Díjai:
- Bölöni György-díj (1990),
- clevelandi József Attila-díj (1990),
- József Attila-díj (1992)
- Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1992);
- Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (2012).